Fandom: Constantine
Műfaj: 300 szavas
Megjegyzés: Ez a kedvencem a háromszázasok közül - a Szépséggel karöltve - és most elolvastam a wattpadre feltöltés miatt, és muszáj volt közzétennem. Ez a pár szó annyira Constantine, hogy jaj. Mondtam én, hogy jól megértjük egymást. Ne röhögj, Matt.
A szél egy fekete borítékot sodort karjai közt, romlás és bánat hangjait hozva magával. A levél beröppent egy nyitva hagyott ablakon, és Puff! nekiütközött az előtte álló férfi homlokának.
John Constantine szentségelt egyet, a boríték lehullott elé az asztalra, magához vonzva a démonvadász tekintetét. A szőke férfi lehajolt, hogy jobban szemügyre vehesse a betolakodót.
- Mi vagy te? - motyogta a borítéknak, ami titokzatosan feküdt orrától pár centire, iszonyatos füstszagot és forróságot árasztva. John hezitálva dörzsölte meg borostás állát, majd vállat vont, és kisietett a szobából.
Öt gyertyával és egy krétával tért vissza, és egy pentagrammát vázolt a bérház padlójára, egy-egy csúcsába állítva a gyertyákat, majd a szája sarkában izzó cigarettával meggyújtotta őket.
Négy ujja hegyére fektetve a borítékot belépett a csillag közepébe. Síri hangon suttogott szavai lassan hömpölyögve fogták közre a levelet, ami már narancsszínben izzott.
John flegma félmosolyra húzta ajkait, majd a boríték felrobbant.
- Helló, John! - csendült egy rekedt hang. A mágus előtt álló pokolfajzat hajszálra ugyanolyan volt, mint ő, leszámítva a sok réteg hamut, ami beborította, és a gyűlölettől égő lávaszín szempárt.
- Pazuzu - suttogta John.
- Úgy, bizony! - vigyorgott a démon. - Üdv a Pokolban, már vártalak! - Ezzel nekiugrott a mágusnak, aki azonban nem tért ki az útjából, s a démon nyekkenve pattant le a Johnt körülvevő erőtérről. - Áh - kacagott fel a démon -, szóval egy pentagrammán át jöttél? Ravasz.
- Szeretnél valamit, vagy mehetek? - szakította félbe John, és a cigarettahamut a Pokol kövére pergette. A démon dühösen elvicsorodott, mire John megszüntette a varázslatot.
A szoba padlóján ébredt, ballonkabátjából füstszag áradt, a helyiség romokban hevert. Nyögve feltápászkodott, leporolva nadrágjáról a boríték maradékait. A napfénytől hunyorogva lépett ki az ajtón, hogy itt hagyja a szétrombolt lakást, ám a járdán közeledő férfi megállította.
- Chas? - képedt el John.
- Hallottam a robbanást - lihegte a férfi térdére támaszkodva. - Jól vagy?
John Constantine vállat vont.
- Csak egy átlagos délután.
Jajj, ez nekem is nagy kedvencem! Mikor megláttam, hogy felkerült, muszáj volt újra elolvasnom :')
VálaszTörlésAll hail Constantine. /majd ömlengek neked a képregényről:D/
TörlésRemélem, lesz még ilyen cím ^^
Bevallom még csak egy részt néztem a Constantineből de muszáj volt elolvasnom, az a kép olyan menő volt. És nem csalódtam. Olyan hullalaza volt amikor John így nagyban áll a Pokolban, erre az az egyetlen reakciója hogy hazamehet-e? BLOODY AWESOME.
VálaszTörlésYeeep, ez a hullalazaság maga John. A képregényben volt egy rész, hogy egy bazi szörny beleüvölt az arcába, hogy "szenvedni fogsz, sikítani, és meghalni...", erre ő megkérdezi, hogy elszívhat-e egy cigit.
TörlésÉs ez a kis sztori meg úgy adta magát.
Hú, és te még nem tudod, ki az a Pazuzu 😱 Waah. Na majd. Maaajd.
Büszke vagyok rád, nézz csak Constantine-t ^^